Az akkumulátor-útlevél 2027. február 18-tól kötelező, és ez a dátum — ellentétben a csomagolási címkével — nem mozdul. Öt hónap van hátra. Kézenfekvő a kérdés: mi az, ami az EU oldalán ténylegesen elkészült? Megnéztük — nem sajtóközleményekből, hanem a regiszter saját, nyilvánosan kiszolgált felületéből.
Mit kérdez ma a regisztrációs űrlap
A regiszter online űrlapja négy dolgot kér:
- Egyedi termékazonosító (UPI) — kötelező
- Granularitási szint
- Tételazonosító (batch)
- Modellazonosító
Ez a szerkezet pontosan az a háromszintű lánc, amiről a modell – tétel – darab cikkünk szól: a regiszter is modellben, gyártási tételben és egyedi darabban gondolkodik. Aki eddig laposan, csak modell-szinten tervezte az útleveleit, annak ez az űrlap az első figyelmeztetés.
Öt dolog, amit a felület elárul
1. A granularitás ma egyetlen értéket ismer: Item. A felület nyelvi fájljában pontosan egy enum-felirat szerepel a granularitáshoz, és az az „Item". Nincs „Model", nincs „Batch". A legördülő ezért nem választható — nem hiba, egyszerűen csak ez az egy szint él. A tétel- és modellazonosító mező viszont ott van, tehát a hierarchiát egyelőre azokkal kell megadni.
2. Az UPI URL, és a formai szabálya egyetlen mondat. A mező hibaüzenete szó szerint annyit mond, hogy a bevitt érték érvénytelen URL, és https://-sel kell kezdődnie. Hosszkorlátot a szállított kódban nem találtunk: átvizsgáltuk mind a tizenhárom JavaScript-csomagot, és egyetlen, a mezőhöz kötött hosszellenőrzés sincs bennük. A regiszter használati útmutatója viszont 50 karaktert említ. A kettő nincs ellentmondásban — a korlát nem az űrlapon él —, de érdemes tudni, hogy a böngésző nem fog szólni, ha túllépnéd.
Ez nem elméleti kérdés. Egy GS1 Digital Link alakú, teljes modell → tétel → darab lánc a saját domainünkkel 62 karakter. Egy modell-szintű cím 35. Vagyis a domainneved hossza befolyásolja, hogy a darabszintű azonosítód belefér-e egy dokumentált keretbe — erről szól a szolgáltatóváltás és lock-in cikk másik szemszögből.
3. Tömeges regisztráció van, és szabott mérete. A fájlfeltöltés JSON vagy XML formátumot fogad, legfeljebb 100 regisztrációs kérést fájlonként, és a felület letölthető template.json / template.xml mintát kínál. Aki több ezer útlevelet fog regisztrálni, annak ez a köteg-méret tervezési adat.
4. A rendszer több, különálló szolgáltatásból áll. A felület saját konfigurációja három külön gazdagépet nevez meg: hitelesítés, API és maga a regiszter. A belépés EU Login OAuth2-vel történik.
5. Nyilvános API-séma nincs. Végigpróbáltuk a szokásos útvonalakat (OpenAPI, Swagger). Egyik sem elérhető; a szolgáltatások élnek, de zártak. Aki gépi integrációt tervez, ma nem tud dokumentációból dolgozni.
Amit nem találtunk a felületben
Legalább ilyen beszédes, mi hiányzik. Az (EU) 2026/1778 rendelet több olyan képességet említ, aminek ma semmilyen nyoma nincs a felület szövegei között — kulcsszóra átvizsgálva:
| Amit a jog említ | Hol | A felületen |
|---|---|---|
| A szolgáltatónál tárolt biztonsági másolat linkje | 16. preambulumbekezdés | nincs |
| Hozzáférési jogok delegálása harmadik félnek | 6. cikk (1) | nincs |
| Regisztrált útlevelek átruházása | 6a. cikk | nincs |
| Regisztrációs igazolás | 17. preambulumbekezdés | nincs |
| Szemantikus adattár | 3. cikk g) | nincs* |
* A „szemantikus" szó két helyen szerepel, de mindkettő hibakód („a szemantikai ellenőrzés sikertelen"), nem adattár.
Ez nem kritika: a regiszter 2026 júliusában élesedett, és a jog maga is szakaszosan lép hatályba. De tervezéskor számít. Aki ma azt ígéri, hogy a terméke „biztonsági mentés-linket regisztrál a regiszterbe", olyasmit ígér, aminek a felülete még nem létezik.
A regiszter nem adatbázis — és ez a lényeg
Érdemes tisztázni, mit is csinál. A regiszter index: azonosítót, metaadatot és elérési helyet tárol. Maga az útlevél tartalma a gyártónál (illetve a szolgáltatójánál) marad.
Ebből egy fontos következmény adódik: a hozzáférés-kezelés nem a regiszter dolga. Hogy a beolvasó ember mit lát az útleveledből, azt a te rendszered dönti el. És épp itt van a legnagyobb nyitott kérdés.
A réteg, aminek még nincs jogi tartalma
Az akkumulátor-útlevél a (EU) 2023/1542 XIII. melléklete szerint három rétegű: nyilvános · jogos érdekű · hatósági. A középső réteg az érdekes, mert azt a 77. cikk (9) szerinti végrehajtási aktus tölti meg tartalommal:
„A Bizottság 2026. augusztus 18-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy … mely személyek tekintendők … jogos érdekkel rendelkező személyeknek, továbbá, hogy … melyekhez férhetnek hozzá, valamint, hogy milyen mértékben tölthetik le, oszthatják meg, tehetik közzé és használhatják fel újra az említett információkat."
(EU) 2023/1542 rendelet, 77. cikk (9) bekezdés — hivatalos magyar szöveg
Ez a határidő letelt, az aktus nincs meg. A tervezet 2026 áprilisában ment a Bizottság akkumulátor-szakértői csoportjához, és a Bizottság saját menetrendje 2026 negyedik negyedévére teszi az elfogadást.
Vagyis a mai állás: a „jogos érdekkel rendelkező személy" kifejezésnek nincs jogi tartalma — miközben öt hónap múlva olyan útlevelet kell kiadni, aminek van ilyen rétege.
Amit a szakma feltételez — és miért érdemes óvatosan
A szakmai kommentárok rutinból javítókra, felújítókra, második életciklust adó szereplőkre és újrahasznosítókra fordítják a kifejezést. Ez valószínűleg így is lesz: a rendelet 77. cikkének (2) bekezdése maga is a szétszerelést, az összetételt és a javítást nevezi meg célként.
De ez a feltételezés elébe megy egy el nem fogadott jogszabálynak. Nyitott kérdés marad, hogy kell-e valamilyen igazolás vagy nyilvántartásba vétel a jogosultsághoz, mit lehet a látott adattal kezdeni (letöltés, továbbadás, közzététel), és hogy a lista zárt lesz-e vagy bővíthető. Aki ma egy fix névsort éget a rendszerébe, jó eséllyel átépít.
Hogyan mértünk. A regiszterről szóló megállapítások a nyilvánosan kiszolgált felületi fájlokból származnak (belépő HTML, nyelvi fájl, JavaScript-csomagok, konfiguráció), 2026. szeptember 7-i állapot szerint; az éles és az elfogadási környezet ekkor bájtra azonos volt. Regisztrációt nem küldtünk be, tehát arról, hogy a kiszolgáló mit fogad el, nem nyilatkozunk — csak arról, mit kér és mit ellenőriz a felület. A cikk tájékoztatás, nem jogi tanácsadás, és mozgó helyzetről szól.
Mit tehetsz öt hónap alatt
A jó hír, hogy a hiányzó aktus a munka nagy részét nem blokkolja. Ami már ma elvégezhető:
- A háromrétegű szerkezet felállítása. Hogy melyik mező melyik szintre tartozik, azt a XIII. melléklet már ma megmondja. Csak az nincs kimondva, hogy a középső réteghez ki férhet hozzá.
- A nyilvános réteg kitöltése. Teljesen ismert, és ezt fogja látni a legtöbb beolvasó.
- A QR-kód és az azonosító. A kód egy címet kódol, nem adatot — lásd a GS1 Digital Link cikket —, tehát nyomtatható, mielőtt az utolsó mező eldőlne.
- A szintek végigvezetése. Ha a terméked tételekben vagy egyedi darabokban él, azt most érdemes felépíteni: a regisztrációs űrlap már ma kéri a tétel- és modellazonosítót.
- A beszállítói adatgyűjtés. Ez tart a legtovább, és egyetlen aktustól sem függ.
Amit nyitva kell hagyni: a jogos érdekű réteg címzettjeit. Ne a jogosultak névsora legyen bedrótozva, hanem a mezők besorolása — a névsor utólag állítható kell legyen.
Hogyan segít a Veridyn?
Pontosan ezt a különbséget építettük be. A Veridyn sémáiban a mezők előre hozzáférési szintekhez vannak rendelve — nyilvános, jogos érdekű, hatósági —, tehát a szerkezet készen áll, mielőtt a jog kimondaná, ki melyik szintre jogosult. Amikor az aktus megjelenik, nem az adatmodellt kell átépíteni, hanem a jogosultakat besorolni.
A hatósági réteget ma is token-linkkel adod ki, mezőpontosan — ugyanez a gépezet fogja kiszolgálni a jogos érdekű szereplőket. A modell → tétel → darab lánc végig vezethető, és a rá nyomtatott QR-kód a teljes láncot feloldja.
Nézd meg élőben, vagy kezdd el ingyen — az első útlevél percek alatt megvan.